Jerofejev 1. rész

Viktor Pelevin után sikerült egy újabb tehetséges orosz íróra bukanni. Vagyis végre sikerült kézbe venni, mert az ismeret már régi. A fenegyerek szó az Ő esetében is tökéletes jelző. Próza- és esszéíró, irodalmár, az orosz posztmodern képviselője. 1947-ben született Moszkvában. A szovjet időszakban botrányba keveredett. A fennálló rendszer természetesen némi kényszer pihenőt javasolt számára. A hallgatás évei után szinte berobbant nyugaton. Szövegei kihívóak, botrányos jellegűek. Talán a sekélyességet az átideologizált szovjet irodalmat próbálta jobb belátásra bírni. Azért számomra még mindig Pelevin a no’1 . Jerofejev sokkal nyersebb. Az élet 5 folyója -ról hamarosan.

Néhány írása a neten:
Viktor Jerofejev: A jó Sztálin (részlet. Beszélő, 1997/5)
http://www.c3.hu/scripta/beszelo/97/05/22.htm

Viktor Jerofejev: A nemzeti futball története (Nagyvilág, 2001/8.)
Részlet Az orosz lélek enciklopédiája című könyvből
http://www.inaplo.hu/nv/200108/10.html

Viktor Jerofejev: Az élet öt folyója Bp, Európa, 1999. Fordította: Bratka László
Róla: Goretity József Ex libris, Élet és Irodalom, 1999/34.
http://es.fullnet.hu/9934/kritika.htm

Digi könyvek piaca felértékelődik

A gazdasági válság és a technikai haladás átformálta a könyvkiadást is: csökken a hagyományosan és növekszik a digitálisan publikált könyvek száma Amerikában. A kiadók a költségcsökkentés miatt tavaly 275 ezer könyvet adtak ki Amerikában, ami kilencezerrel kevesebb, mint a megelőző évi termés. A digitális könyvek piaca viszont szépen növekszik, 285 ezer kiadott művel 2008-ban első ízben a hagyományosan nyomtatott szövegek fölé kerekedett. Ez azért figyelemreméltó, mert 2006-ban még csak 22 ezer könyv volt megrendelhető digitálisan. Az egyre népszerűbb digitális formátum lehetővé teszi a régen kifutott, nyomtatott könyvek újraforgalmazását, illetve a jelenleg forgalomban lévő nyomtatott könyvek piacon tartását is.

Szintén március 29.

Pontosan 124 éve született a magyar irodalom kiemelkedő alakja Kosztolányi Dezső. Kiváló költő, regény- és novella író, műfordító. A Nyugat nagy költőnemzedékének, az Ady mögé sorakozóknak ahhoz a legelső vonalához tartozik, amelyet Babits Mihály, Tóth Árpád, Füst Milán, Juhász Gyula és ő, Kosztolányi Dezső fémjelez (s ide kell még sorolnunk igen kis terjedelmű, de mégis nagyon jelentékeny költészetével Karinthy Frigyest is). Ezek mind bölcsészként, tanárjelöltként indultak, volt, aki „filozopterköltészet”-nek gúnyolta lírájukat, amelynek nem mellékes jellegzetessége volt a költők igen nagy és széles körű műveltsége. Az Ő tiszteletére most a magyar irodalmárok által a legszebb versnek megválasztott Hajnali részegség című verséből az 1. versszakot idézném:

Hajnali részegség

Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.
Múlt éjszaka — háromkor — abbahagytam
a munkát.
Le is feküdtem. Ám a gép az agyban
zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban,
csak forgolódtam dühösen az ágyon,
nem jött az álom.
Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal,
százig olvasva, s mérges altatókkal.
Az, amit írtam, lázasan meredt rám.
Izgatta szívem negyven cigarettám.
Meg más egyéb is. A fekete. Minden.
Hát fölkelek, nem bánom az egészet,
sétálgatok szobámba, le-föl, ingben,
köröttem a családi fészek,
a szájakon lágy, álombeli mézek,
s amint botorkálok itt, mint a részeg,
az ablakon kinézek.

…1933

Henrik Ibsen (1828-1906)

A világ irodalom egyik legismertebb alakja. A modern európai szellemi irányzat egyik jeles képviselője. Színművei a mai napig időszerűek és a világ minden részén műsoron vannak. Úgy tartják, hogy Shakespeare után Ő a leggyakrabban idézett drámaíró.

Biográfia:

Ibsen Skienben született és nőtt fel. 5 voltak testvérek, közülük Henrik volt a legidősebb. Szülei, Knud Ibsen és Marichen Ibsen (leánykori név Altenburg), kereskedők voltak. (1828 március 20 – 1906 május 23.)

Tevékenysége:

Összesen 26 drámai művet írt, valamint kiadott egy verseskötetet is. Norma (1851); Olaf Liljekrans (1854), A solhaugi ünnep (Gildet paa Solhaug, 1856); Östraati Inger asszony (Fra Inger til Östraat, 1858); A Helgelandi harcosok (Haermaendene pa Helgeland, 1858); Trónkövetelők (Kongs-enmerne, 1863); A szerelem komédiája (Kjaerlighedens komedie, 1862).
Ibsen 1865-ben otthagyta Norvégiát, és Rómába utazott, ahol 1866-ban megszületett első nagy darabja, a Brand. A nagy sikertől fellelkesülve, Ibsen 1867-ben újabb verses drámát írt, a szintén világhírűvé lett Peer Gyntöt. 1873-ban írta utolsó nagy messianiszikus alapállású művét, a 10 felvonásos Császár és galileust (Keiser og galileer). Főművének tartotta. Ezután realisztikus környezetbe helyezett, prózában írt, társadalmi kérdéseket is feszegető darabokat írt: A társadalom támaszai (Samfundets stötter, 1877), Babaház (Et dukkehjem, 1879), Kísértetek (Gengangere, 1881). Ezek a darabok tették igazán elismert íróvá. A hazaárulót (En folkefiende, 1882), amelyben  erősen önéletrajzi ihletésű főhős mellett állt ki; ennek a darabnak részben “ellenpontozása” a Vadkacsa (Vildanden, 1884),  Rosmersholm (1886), A sellő (Fruen fra havet, 1888), Hedda Gabler (1890).
1891-ben hazatért Norvégiába. Ezután írt darabjaiban közvetlenül önmagával foglalkozott: Solness építőmester (Bygmaster Solness, 1892); Kis Eyolf (Lille Eyolf, 1894); John Gabriel Borkman (1896); Ha mi, halottak, feltámadunk (Naar vi döde vaagner, 1899). Még ugyanebben az évben szélütés érte, nem is gyógyult meg.

Könyvajánló: Vikas Swarup : Semmit és mindent

Maga a regény a filmes feldolgozása után vált világhírűvé. A filmet a Slumdog Millionaire címmel muttaták be, méghozzá nem kevés sikerrel, hiszen a legutóbbi Oscar gálán 8-díjat is bezsebelt. A történet változatos, érdekes, néhol talán viccesnek is nevezhető. A könyv egy mumbai csóró életének hihetetlen változását írja le. A már 18 éves Ram Mohammed a nálunk is ismert Legyen Őn is milliomos műsorban nyer 1 milliárd rúpiát. A nyereményt pedig nem is igazán kiművelt elméjének köszönheti, pusztán az általa átélt élményekből táplálkozik a műsorban. A slussz poén, hogy főhősünket letartóztatják, miután helyesen válaszolt meg 12 kérdést a tévés kvízshow- ban. A producerek ugyanis meg vannak győződve róla, hogy csakis csalással juthatott el a győzelemig.
A könyv magyarul a Glória kiadó gondozásában jelent meg.

Norvég Nemzeti Könyvtár

Maguk a norvégok egy hatalmas kincsesládának írják le a saját nemzeti könyvtárukat. Megtalálhatóak különféle dokumentumok, információk, vélemények Norvégiáról, a norvégokról és a norvég szokásokról. Valamint, mivel a norvégok mindig is szerettek utazni, rengeteg külföldről származó dokumentum is színesíti a könyvtár gyűjteményét.
Rengeteg kéziratot, speciális könyv gyűjteményeket tárolnak. Megemlíthető még a tv- és rádió műsorok archívuma, természetesen zenét, valamint kottákat is tárolnak. De térképek, plakátok, képek, fotók is vannak, az újságokról nem is beszélve.
Pergamen és papír alapú “könyvek” egyaránt fellelhetőek. Az eredeti formátum mellett természetesen alkalmazzák a digitális formát is, hiszen mindenképp szeretnék átmenteni a múltjukat az elkövetkező generációknak.
A nemzeti könyvtárat Norvég memória banknak is nevezik.

Csupán érdekességképp: a legrégebbi dokumentumok: az 1200-as évekből származik egy, Oslo északi részén, egy Kvikne nevezetű templomban  használt imakönyv, melynek neve, Psalteriet (Dávid zsoltárok).
A másik ritkaság pedig az 1300-as évekből maradt fenn. Magnus Lagabøters Landslov törvényei.

Kortárs irodalom Norvégiában

Norvég források szerint a kortárs irodalmuk nem csupán odahaza ismert és elismert, hanem külföldön is. Az északi országok közötti szoros kapcsolatot a nyelvi és kulturális hasonlóságok is erősítik. Az északi irodalom ösztönzésére tett erőfeszítések egyik szép példájaként beszélhetünk az Északi Minisztertanácsról – Izland, Finnország, Svédország, Dánia és Norvégia közös szervezete –, amely minden évben irodalmi díjjal jutalmaz egy szerzőt az öt ország valamelyikében.

A díjat 1962 óta ítélik oda. Az eltelt több, mint 40 évben nyolc norvég író kapta meg a fent említett kitüntetést.
Tarjei Vesaas (1897-1970), Johan Borgen (1902-1979), Kjartan Fløgstad (1944-), Dag Solstad (1941-), Herbjørg Wassmo (1942-), Øystein Lønn (1936-), Jan Kjærstad (1953-), valamint Lars Saabye Christensen.

Norvégia első számú írójának sokan Dag Solstad-ot tekintik. Munkássága eddig körülbelül 30 különböző könyvet ölel fel. Ő az egyetlen olyan szerző Norvégiában, aki háromszor kapta meg a norvég irodalomkritikusok díját.

Az olvasáskultúra fejlesztése a skandináv országokban

A ‘Nordic Public Libraries in the Knowledge Society’ lentebb ismertetett tanulmányai a műveltség közelebbről pedig az irodalmi és olvasáskultúra fejlesztésével foglalkoznak. Az olvasói utánpótlás biztosítása, az érdeklődés felkeltése a nívós irodalmi munkák s a könyvtár világa iránt kiemelt törekvés az egész északi régióban. Dán és norvég példák:

Dánia — Az Oktatási, a Kulturális valamint a Család és Fogyasztói Ügyek Minisztériumának összefogásával indult a ‘Gyermekek és irodalom’ társadalmi akciósorozat 2003-4-ben. Célja az olvasásélmény; az élvezetes műnek, s a jó olvasó képének összekapcsolási kísérlete húzódott meg. Egyaránt finanszíroztak központi és alulról szerveződő projekteket. Volt mód szakmai tapasztalatcsere is (folyóiratok és konferenciák támogatásán keresztül). Az alulról szerveződő tevékenységek súlya rendre erősödik. Új kapcsolódási formákat teremtettek politikusok, az érdeklődő közösség és szakemberek bevonásával. Gyermekirodalom kapcsán évente más tevékenységi formát állítottak középpontba. Partnerül szegődtek a Dán Rádió, a gyermekkönyvkiadók, a Dán Elektronikus Gyermekkönyvtár és online tájékoztató szolgáltatás, valamint az iskolai és gyermekkönyvtárosok szakmai szervezetei is.

„A gyermekirodalom bemutatása mellett a résztvevők átélhették az irodalmi élmények megelevenedését is, zenével, tánccal, énekkel.”

Több mint 70 könyvtár vett részt országszerte a játék első (megyei) fordulójában mintegy 3560 csapattal, melyek nagyjából 13000 gyermeket mozgattak meg a 11-13 éves korosztályból. A helyi fordulók mindenütt nagy sajtóvisszhangot kaptak. E kampányoknak közvetett tudományos haszna a szakmai publikációk számának növekedése a gyermeki írás- és olvasáskompetencia kapcsán. A gyermekkönyvtárosok és iskolai könyvtárosok számára pedig igen hasznos tapasztalatcserét jelent az éves országos ingyenes konferencia, mely szakmai értéke mellett fontos kultúrpolitikai esemény is lett, miniszteri szintű képviselettel. Növekedett az olvasóközönség s nő a velük foglalkozó könyvtárosok és könyvtáros-tanárok megbecsültsége.

A könyvtárak fikciós irodalmi e-magazinja: http://www.literatursiden.dk , Orla-díj: http://www.dr.dk/orla , országos irodalmi kvízprogram: http://www.smartparatsvar.dk , ‘Gyermekek és Irodalom” kampány: http://www.laeselyst.nu. Az idősebb korosztályokat megcélzó kortárs prózairodalmi kampányt tekintve: — A Dán Rádió kettes csatornája (P2) és az Alfabet irodalmi magazin 1999-ben alapította meg ‘P2 Nobel’ néven a leghallgatottabb kortárs prózai mű elismeréséül szolgáló díjat. Ennek kapcsán a kortárs irodalom megismerésére országszerte könyves klubok létesültek a helyi könyvtárakban.

Norvégia — A brit területről kiindult, s nálunk is (A Nagy Könyv) néven futott játékot adaptálják, ám kifejezetten a gyermek-ifjúsági korosztály számára. A hangsúly pedig a művek által kiváltott élmények motivációján, erősségén, minőségén és változatosságán lesz. 24 kiválasztott olvasó állít össze idén tavaszra egy adatbázist az izgalmas, a szomorú, a meglepő és a fantasztikus művek kategóriáiban. Ezután indul majd a médiában és a könyvtárakban az országos játék. Norvégiában stratégiai kérdésként kezelik a színvonalas irodalom bekerülését a könyvtári rendszerbe. Az állam évente 1000 példány új szépirodalom beszerzését biztosítja a közkönyvtárak számára. Ezt kiegészíti a kultúraterjesztés iskolai támogatási programja is. A helyi iskolák és közkönyvtárak rendszeres olvasásnépszerűsítő programokat, beszélgetéseket szerveznek. Ezek során a gyermekek a kultúra és a humán tudományok változatos szeleteivel ismerkedhetnek meg kötetlen élményszerű dialógusok során irodalmárok, filozófusok, könyvtárosok s egyéb kulturális szakmák művelőinek társaságában. Mindezek mellett az új kulturális és könyvári stratégiák elkészítésénél fontos szerepet kap az új irodalomnépszerűsítő kommunikációs formák megtalálása. Újabb és újabb partnerek és megjelenési formák bevonása válik itt is szükségessé. A kölcsönzési statisztikák mindenesetre szolid, de tartós növekedést mutatnak.

from: Hunrablog